Mára a festészet már annyira fejlett, hogy minden féle felületen készülnek festmények, mégis a festővászon maradt az első számú alap. Hála a különböző technológiáknak, ma már sok féle vászon készül. Íme minden fontos dolog, amit tudnia kell ha a megfelelő vásznat keresi.
Pamut vagy len
Fogadni mernénk rá, hogy legálább egy pamutból készült ruhadarab van Önön, amíg ezt a blogot olvassa. Ebből az anyagból készül leggyakrabban a vestővászon is. Az egyik előnye az ára, a másik pedig a nyúlékonysága. A jól alapozott pamut festővászon hosszú életű, és az akril és olajfestékekkel festő művészek köreiben a legelterjedtebb. Mikor a keménységről beszélünk, a pamut ott is a toppon van. Az egyedüli negatívum az, hogy a nyúlékonsága miatt nem használható nagy méretű képekhez.
A len egy nagyon erős és tartós anyag. Lenből is készül ruhanemű, de leginkább nyári. Akik szeretnének biztosak lenni abba, hogy a festményük “örök életet” él majd, válasszák a lenből készült festővásznat. A szálak, amelyekből a len készül, mind egyforma súlyúak, ami azt jelenti, hogy festés közben a nedvesség hatására a szálak nem fognak nőni vagy összemenni. Magában tartja a természetes olajakat, és így őrzi a szálak rugalmasságát. Sokak szerint jobb fonása van mint a pamutnak, ami azt jelenti, hogy a textúrák nagyobb választéka áll rendelkezésre számunkra.
A vászon alapozása
A vászon alapozása, impregnálása vagy előkészítése azt jelenti, hogy a vászon felületét festés előtt beborítjuk a megfelelő alapozóval. A legismertebb alapozó a Gesso. Lényegtelen, hogy a vászon pamut vagy len, az alapozás minden képpen szebbé és könnyebbé teszi a festést. Mint sok más dolog is a festészetben, az alapozás is különbözik akril és olajfestésnél. Az akrilfestésnél nem kihagyhatatlan, mert az akril nem károsítja a cellulózt. Másrészt, mikor olajfestékkel fest, legyen tisztában azzal, hogy olyan anyagokat tartalmaznak, amik odővel szétmarnák a vásznat. Ez a folyamat a vászon alapozásával elkerülhető. Ezen kívül, az alapozás segít, hogy ne maga a vászon szívja be a festéket, mert így a kis mennyiségű festék szó szerint eltünne, vagy nagyon besűrűsödne, ezt pedig biztosan nem szeretné.
Akár pamut, akár len festővászonról van szó, az alapozást maga a festő is meg tudja csinálni. Ehez a folyamathoz szüksége lesz az alapozóra, és egy széles ecsetre, így nagy felületet tud bevoni egy mozdulattal. Az is fontos, hogy odafigyeljünk a precízségre, és egyenletesen oszlassuk el az alapozót a vásznon. Ez egy vagy két réteggel elérhető. A pamut vászon alapozásához, függetlenül a technikától (akril vagy olaj) használhatja a Gesso alapozót. Ami a len festővászon alapozását illeti, az több gyakorlást fog igényelni, de ha belejön, tökéletesen sima vászon lesz az eredmény. Ha esetleg nem szeretne az alapozással bajlódni, jó ha tudja, hogy ma már előre alapozott pamut és len festővászon is beszerezhető.
A festővászon színe
Talán a fehér szín a logikus számunkra, hogy a maximumot hozza ki a színekből és a formákból. Sokszor mondják, hogy a fehér nem szín, csak a színek hiánya, így ez az alap ideális, hogy átvigyük rá a kreativitásunkat. Ez így rendben van, de már tudjuk, hogy a művészet nem mindig logikus. Kezdjük azzal, hogy egyik festővászon eredeti színe sem a fehér. A Gesso alapozótól lesznek fehérek. Ettől az alapozótól a színek intenzívebbek, főként a világosabb árnyalatok.
Viszont, ha azt szeretné, hogy a sötét színek legyenek intenzívek, vagy szeretne a sötét színeken spórolni, jól jön majd a fekete vászon. Ha olajfestékekkel dolgozik, kissebb mennyiségre lesz szüksége, ami nem rossz, mert ezek a festékek elég drágák. Ezeket a fekete vásznakat általában fekete Gesso alapozóval alapozzák. A fekete alap ideális lesz a fluoreszkáló, neon és metalik festékek alá. Az északi fényt legélethűbben erre a vászonra tudjuk ráfesteni.
Már említettük, hogy a vásznak eredeti színe nem fehér. Amennyiben az eredeti világosbarna vagy okker színű vászonra szeretne festeni, az is megoldható. Ezeket a vásznakat is beszerezhetik már előre lealapozózva, de ebben az esetben átlátszó Gessoval, és egyedül is előkészíthetik. Az ilyen alapon nagyon jót fognak mutatni a különböző tájképek. Az utóbbi időben a herbárium technikához is ezeket a vásznakat használjak - különböző falevelek vászonra ragasztása olaj és akrilfestéssel kombinálva
A keret vastagsága
Lehet, hogy úgy gondolja, a keret/ráma vastagsága magától érthetődő és mindig egyforma, viszont már itt is sok méret közül választhatunk.
A keret vastagsága általában 2 cm, és ez a méret akkor ideális, ha tudja hogy a képet a szokásos módon fogja berámázni mikor kész lesz. A 4 cm és 6 cm vastagságú lécek, megadják azt az örömöt, hogy a vászon minden miliméterét kihasználjuk. Különféle effektusokat és mintákat tud az oldalaira tenni, és ezek a műalkotás részei lehetnek. Viszont, nem csak a keret vastagsága van kihatásra a festmény későbbi rámázásra. Az Önök vágyain kívül, jelen van még egy nagyon fontos tulajdonság. Mikor a gyártók kifeszítik a keretre a vásznat, leggyakrabban pont az oldalkeretbe ütik bele a kis szögeket, ami azt jelenti, hogy minden képpen szüksége lesz egy díszrámára ha nem szeretné hogy a szögek látszonak. Létezik egy speciális feszítési technika, amit múzeumi technikának neveznek. Itt a szöget a keret hátsó részébe ütik, ami a falon lesz, így nem látszik. Ennek köszönhetően a vászon széleit is kihasználhatja, nem muszáj berámázni. Ezzel a technikával korábban külön kérésre feszítették a vásznat, de ma már mindenhol beszerezhető.
Mikor a vászon választásra kerül a sor, először fontolja meg, hogy mekkora méretű felel majd meg, így rögtön tudja majd, hogy a pamut, vagy a len lesz a megfelelő. A következő amiről el kell gondolkodnia, az az, hogy egyedül szeretné alapozni, vagy a már előre alapozott vászon jobban megfelel. Éa a végén, a keret vastagságáról döntsön. Az úgy a legegyszerűbb, ha elképzeli a falon a képet. Reméljük segítettünk.
